Serdülőkori krízisek és problémák, nem csak szülőknek…

A téma kapcsán releváns említést tenni a serdülőkorban jelentkező krízishelyzetekről, hiszen gyakran a középiskolai tanulmányaikat lezáró, a más iskola választásának küszöbén álló fiatalok éppen ebben az élethelyzetben vannak. Az identitáskeresés lezárása nagyon fontos ahhoz, hogy egy érett, „felnőtt” hit alakuljon ki annak talaján, hogy sikeresen kialakította a személyes identitását. Így dönthet felelősségteljesen és elkötelezetten arról, hogy Isten és a közösség szolgálatának szenteli az életét. Amennyiben egy még kialakulatlan, szinte „gyermeki” identitás van jelen az egyén személyiségében, akkor később komolyabb krízisek alakulhatnak ki a hivatás gyakorlása során.

A serdülőkori válság tünetei:

a) Autoritás krízis

A tekintély (szülők, iskola, társadalom) kétségbe vonása. Szüksége van az önállóságra, ezért így próbál harcolni, amíg önállósága meg nem erősödik annyira, hogy nem kell állandóan bizonygatnia szellemi önállóságát. Ha a lázadás egyeduralkodóvá válik (mindig lázad), akkor az a további fejlődés gátja lesz. Ez az autoritás válság lehet aktív és passzív. Aktív, ha lázad minden ellen, fitogtatja önállóságát, viselkedése gátlástalan, senkire sincs belátással. Passzív, ha kétségbeesett, letört álmodozó, tétlen (hogy szülei ne tudjanak büszkék lenni rá), esetleg egy-egy hobbit nagy energiával űz (pl: gyűjtőszenvedély).

Okai:

  • A társas fejlődésben való alulmaradás (elzárkózik a többiektől)
  • Túlzott érzelmi kötődés a családhoz (félelem az önállóságtól, kétségbeesés, lázadás)

b) Identitás válság

A kisgyerek az otthoni mintát, értékrendet másolja magába, az épül be identitásába. Ha serdülőkorban, amikor kilép a család kötelékéből ez az identitás (önazonosság kép) nem talál elfogadásra az új csoportban, ahová tartozni akar, akkor lép fel az identitásválság.

Jelei:

  • Hangulatzavarok, szorongások
  • Öngyilkosságra való hajlam
  • Kábítószer
  • Skizofrén jellegű tünetek (idegennek érzi a saját testét)

c) Pszichoszexuális fejlődési zavar

A szexuális fejlődés jóval korábban elkezdődött már, ez a záró szakasza ennek a korosztálynak.

A pszichoszexuális érés zavarainak tünetei:

  • jó részük normális, ha nem reked meg itt a serdülő (leskelődő, szadizmus,deviáns képzelgés)
  • pubertás aszkézis (nem vállalja a saját nemének jellemzőit, fiúsan öltöző lány, teljesítési vágy)

A serdülőkor mechanizmusai:

A serdülőkori változások egyszerre hatnak a biológiai, pszichológiai és társas fejlődésre, emiatt nevezhetjük „második dackorszaknak”. Ennek értelmében olyan, sok esetben automatikus és/vagy tudattalan folyamat zajlik a fiatal „lelkében”, amelyeket nehezen tud kontrollálni, így a környezete is elviselni. Ilyenkor hatványozottan jelen vannak a már korábban említett elhárító mechanizmusok, amelyek segítségével igyekszik a személyiség megszabadulni az integritást fenyegető veszélyektől, szorongásoktól.

A leggyakrabban megjelenő formák a következők:

  • Regresszió: visszacsúszás egy korábbi fejlődési szakaszba, jellemzően infantilis viselkedésformákban nyilvánul meg. Ilyen lehet például a makacskodás, a hisztizés, a sírás, vagy a nevetgélés. Mindez akkor tűnik fel problémaként, amikor az adott helyzettel össze nem illő módon jelenik meg, például egy apró hibázás miatt sírógörcsöt kap, vagy éppen egy komolyságot igénylő helyzetben nevetni kezd.
  • Intellektualizálás: jellemző lehet a serdülőre, hogy folyton megmagyarázza a felnőttek viselkedését, egyfajta kritikát gyakorol fölöttük. Ennek hátterében az áll, hogy a felnőttek mindenhatóságára, illetve tökéletességére vonatkozó fantáziák ebben az életszakaszban kezdenek átalakulni, mivel elkezdi látni a hibáikat, gyengeségeiket. Az olykor cinikus vagy éppen provokatív megjegyzéseik során fejlett intelligenciájukat és éles megfigyelőképességüket hasznosítják. Annak érdekében, hogy mások nagyra tartások őket, okosnak akarnak tűnni, amely a környezet számára inkább tudálékosságnak hat.
  • Tagadás: mivel a dac ismét előtérbe kerül a viselkedésben, így szinte automatikusan a tagadás mechanizmusa is működésbe lép. Elnyomhatja az ösztönkésztetéseit, vágyait, vagy valódi személyiségét, mindezt annak érdekében, hogy mások elfogadják, illetve azonosulni tudjon számára fontos modellekkel (példaképek, szülők, tanárok). Mindez tudattalan módon zajlik, így még saját maga előtt is képes sikeresen leplezni a valóságot. Nagy hátránya ennek a „cselnek”, hogy ha tartós megoldási módként rögzül, akkor gátolja az érzelmi fejlődését.

Serdülőkori veszélyeknek bármelyik egészségesen fejlődő fiatal ki van téve, ám amikor több jelenik meg egyszerre, akkor érdemes felfigyelni a fiatalra, s ha kell szakember bevonásával segíteni a problémán.

Makkai László atya

nyitóképünk forrása: https://s3.amazonaws.com/arc-wordpress-client-uploads