Teológia és pszichológia – a szenvedő ember szolgálatában II.

„A mának elég a maga baja.” Ebben a címkézésektől, minősítésektől mentes megfigyelő tudatossági állapotban, amelyet egyébként a lélektan mindfulness (Jon-Kabbat Zin) néven ismer, és alkalmaz a terápiában is (MBCT: mindfulness based cognitive therapy; MBSR: mindfulness based stress redaction), és amelynek párhuzamai a keresztény lelkiéletben is megtalálhatók (szemlélődés, kontempláció), lehetőség nyílik arra is, hogy a tudattalanból …
Olvasás Teológia és pszichológia – a szenvedő ember szolgálatában II.

Teológia és pszichológia – a szenvedő ember szolgálatában I.

„Egymás terhét hordozzátok…!” Bár valójában nehezen lehet a lelkigondozás kifejezést egzakt módon definiálni, mégis önálló (egyházi) munkaterület, közismert kifejezés és terminus technicus. A lelkigondozás nem pszichoterápia, még ha a pasztorálpszichológia korai, meghatározó képviselőinek volt is olyan törekvése, amely a pasztorálpszichológiai lelkigondozást az egyházi szolgálatok olyan önálló területeként kezeli, amelyet csak pszichoterápiában megfelelően képzett szakember láthat …
Olvasás Teológia és pszichológia – a szenvedő ember szolgálatában I.

Pasztorálpszichológiai alapú személyiségfejlesztés – családbiográfiai rekonstrukcióval – II.

Pasztorálpszichológia és családrekonstrukció       A teológia szerint az ember kapcsolatra teremtett lény, kapcsolatokban és kapcsolatok által teljesedhet ki, vagy éppen szűkülhet be. A pasztorálpszichológiai alapú személyiségfejlesztő munka nélkülözhetetlen része a (vallásos) hitbeli, teológiai vonatozások feltárása, a személyes teológiai koncepció és hitvallás (személyiségspecifikus credo, Klaus Winkler) kialakítása. Ennek fontos altémái lehetnek: – a már említett „családi üdvtörténet” …
Olvasás Pasztorálpszichológiai alapú személyiségfejlesztés – családbiográfiai rekonstrukcióval – II.

Pasztorálpszichológiai alapú személyiségfejlesztés – családbiográfiai rekonstrukcióval – I.

Személyiségfejlesztés és segítő szakma A segítő foglalkozások esetén egyik alapvető szabály, hogy az egyik elsődleges és legfontosabb eszköz munkája során a segítő saját személyisége. Ehhez hozzátartozik a személyes és professzionális identitás kialakítása, amelynek alapvető eleme a szükséges kompetenciák tudatosítása, esetleg a hiányzók megszerzése, a belső erőforrások mobilizálása és a hiányzók helyettesítésének képessége más, meglévő erőforrással. …
Olvasás Pasztorálpszichológiai alapú személyiségfejlesztés – családbiográfiai rekonstrukcióval – I.

Unatkozó gyermekek

Gyermekkorom állandó színhelye a kertünk volt, amely egy dombon terült el, melyet újabb lankák követtek, ahol gondozott és gondozatlan telkek, völgyek, árkok, mezők váltották egymást, és a legvégén egy erdő terült el. Mindez számtalan, izgalmas lehetőséget nyújtott számomra az időtöltésre; bunkerépítés, fára mászás, lepkefogás, parton lefelé gurulás, szénabálán ugrálás, nyomkövetős, szamóca keresés, vagy csak egyszerűen …
Olvasás Unatkozó gyermekek

Patologikus vallásosság? III.

Az egészséges vallásosság pszichodinamikájára, motivációs struktúrájára, a teljesség igénye nélkül, a következők jellemzők: internalizált (belsővé, sajáttá vált) vallási, hitbeli és erkölcsi elvek; hála képessége és pozitív önértékelés, életszemlélet; Isten akaratának és a saját akaratnak olyan harmonikus összehangolása, mely sem regresszív kiskorúságban nem tart, sem nem táptalaja az Isten nélküli önös törekvéseknek; a mágikus-omnipotens fantáziálásokat korlátozza …
Olvasás Patologikus vallásosság? III.

Patologikus vallásosság? II.

A destruktív vallásosság és hitrendszer egyik fő oka és egyben indikátorai a torz istenképek. Hangsúlyozzuk a ’torz’, ’helytelen’ jelzőket, mert egyébként minden ember szükségszerűen mentális képeket alkot Istenről (bár a „ne csinálj magadnak faragott képet” csak átvitt értelemben, de így is megfontolandó lenne, s nem véletlenül egyik fő törekvése a misztikus, szemlélődő életet élők imagyakorlataiban …
Olvasás Patologikus vallásosság? II.

Patologikus vallásosság? I.

A vallásgyakorlás egészségvédő és reparatív funkciójával számos kutatás és tanulmány foglalkozik. A megbetegítő formájával csakúgy. Nem újkeletű kifejezés pl. az ekkleziogén vagy ekkleziolagén neurózis. Vallásosság alatt jelen esetben egy adott intézményes vallás elkötelezett követőjének és gyakorlójának habitusát értjük, függetlenül attól, hogy mely vallásról van szó. Ebből kifolyólag a vallás(osság) szűkebb értelmét vesszük alapul, szemben azzal …
Olvasás Patologikus vallásosság? I.

Önismereti vonatkozású szempontok a saját istenképzet(ek) feltérképezéséhez, korrigálásához

Szabad Istent elképzelni? – „Ne csinálj magadnak faragott képet…!” – De nem tudunk nem elképzelni! Az istenkép szükségszerű, de tudni kell, hogy ez nem maga Isten. Az alábbi néhány kérdés minta arra, hogy egy egyéni önismereti munka során hogyan lehet dolgozni azon, hogy a bennünk aktuálisan domináló istenképzeteinket, ezeknek az életünkre gyakorolt hatását tudatosítsuk, és …
Olvasás Önismereti vonatkozású szempontok a saját istenképzet(ek) feltérképezéséhez, korrigálásához