“Életünk nemcsak cselekedetek, de talán még inkább a várakozás iskolája” Pilinszky János

Úgy vélem, az elmúlt fél évben, mind a cselekedetek, mind pedig a várakozások iskolájában mérethettük meg magunkat, hiszen megszaporodtak mindennapi feladataink, miközben egy állandó készenléti helyzetben vártuk, hogy mikor lesz vége a pandémia által megváltozott életkörülményeinknek. Nincs olyan ember, akit ne viselt volna meg az elmúlt hónapok bizonytalansága, frusztrációja, talán abban különbözünk, hogy valaki személyiségéből, belső és külső erőforrásaiból, hitéből fakadóan kihozta a helyzetből a pozitívumot és az előnyöket is, míg másokat teljesen beszippantott, gúzsba kötött az összezártság szorongató páncélja.  Engedjék meg, hogy kihangosítsak néhány őszinte szülői mondatot:

  • Higgye el, én nagyon szeretem a gyermekeimet, de ez a mindennapi összezártság már túl sok nekem!
  • Mindig arra vágytam, hogy legyen két hetem, amit a családommal tudok tölteni, és nagyon szeretem őket, de azért ez már mindennek a teteje!

Megértem és elhiszem, hiszen nehéz lehet minden nap reggeltől estig szülő, feleség/férj, dolgozó nő/férfi, tanítónéni/tanítóbácsi, házvezető nő, családfenntartó lenni.

Összességében elmondható, az elmúlt hónapok, melyeket szinte minden család izoláltan, egy állandó készenléti állapotban töltött, nagy mértékben felemésztették az emberek energiáját, fizikai és érzelmi tartalékát, és ez rányomhatta bélyegét a párkapcsolatokra és a szülő- gyermek kapcsolatokra egyaránt. Az összezártság állapota katalizálja a ráébredési folyamatot a velünk együtt élők hibáira, hiányosságaira, így nő az egyének közötti feszültség, nehezebben toleráljuk a másikat.A szülő szereprepertoárja bővül, így új feladatokkal kell megküzdenie, miközben a gyermek napirendje átalakul, és új struktúrához kell alkalmazkodnia. A legnehezebb az lehetett, hogy egy olyan helyzet állt elő, ami merőben új és ismeretlen számunkra, nem állt rendelkezésünkre kész recept, hogy mit tegyünk, valamint a megküzdéshez szükséges cselekvési tervet saját magunknak kellett megírni. Azt gondolom, mindenki erején felül igyekezett ilyen megváltozott körülményekben tovább élni az életét a lehető legjobb tudása szerint. Sok tapasztalatot, technikát, pozitív megküzdési módokat elsajátítva, kissé rutinosabban vágunk bele az előttünk álló, esetleges újabb hullám során a megpróbáltatásokba. Természetesen, mint minden esemény kapcsán az életünkben, ebből is tudunk levonni tanulságot és rengeteg fejlődési lehetőség is rejlik ebben az időszakban, amennyiben a megfelelő módon szervezzük az életünket. Ehhez kínálunk néhány jó tanácsot, amelyeket nem csak egy újabb karantén kapcsán, hanem a mindennapi életünkbe is bevezethetjük, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az életünk.

Nincs új a nap alatt, a következő tanácsokkal már találkozhattak az elmúlt időszakban, különböző platformokon, mindazonáltal nem győzzük eleget hangsúlyozni hatékonyságukat, szükségességüket minden olyan családban, ahol gyermek nevelkedik.

  • Napirend- az egyik legfontosabb tényező- nem csak karantén idején- hiszen kiszámíthatóságot, biztonságot ad bármilyen életkorú gyermeknek. A napirendnek köszönhetően vannak határok, keretek, amihez tudunk alkalmazkodni, igazodni. Fontos, hogy szerepeljen benne a tanulás, házimunka, mozgás, szabadidő, családdal együtt végzett tevékenységek. A gyermek életkorától függetlenül sokkal jobban működik, ha mindezt vizuális formában, akár egy nagyobb plakáton jelenítjük meg, és elhelyezzük a gyermek szobájába, vagy olyan felületre, ahol mindenki látja, így látványos, és könnyebben megjegyezhető.
  • Mozgás a szabadban- Kisgyermekeknél hozzájárul az alapvető tanulási folyamatokhoz, kamaszkorban pozitív védőfaktorként szerepel, később pedig alapvető része a fizikai és pszichés karbantartásunknak egyaránt. Tudom, hogy nem mindenki szeret mozogni, nehéz megtalálni a számára örömteli és elfogadható sportot, ezért sokan könnyen feladják, vagy bele sem vágnak. Legyünk türelmesek magunkhoz! Kezdetben egy séta az erdőben is feltöltő erővel bír.
  • Hatékony kommunikáció- vagy kezdhetjük egyszerűen úgy is, hogy kommunikáció, ami a legtöbb családból hiányzik. Thomas Gordon, amerikai pszichológus az én– üzenetek ajánlja, amely olyan konfliktusmegoldó kommunikáció, ahol a közlő nyíltan kifejezi, hogyan érzi magát egy adott viselkedéssel kapcsolatban anélkül, hogy szavai fenyegető jelleget kapnának.

A hatékony én- üzenetek elemei:

a, a közlő saját érzelmeinek megfogalmazása az eset kapcsán (minősítés, vádaskodás nélkül)

b, a szóvá tett történés, viselkedés megfogalmazása (tárgyszerűen)

c. indoklás, belátható következmény, közvetlen hatás

Aggódom (a), amikor későn érsz haza (b), mert azt hiszem, valami bajod történt (c).

Láthatjuk, hogy az én- üzenet az asszertív (önérvényesítő) viselkedéshatékony eszköze, alkalmazásával megelőzhető, hogy a másik fél védekezésre kényszerüljön, ugyanakkor mód van a saját szándék egyértelmű közlésére.

  • Minőségi idő- „A minőségi idő lényege az együttlét. Ez nem csupán fizikai közelséget jelent. Lehet két ember ugyanabban a szobában, egymás közelében, de ez még nem jelent feltétlenül együttlét. Az együttléthez elengedhetetlen az egymásra irányított figyelem.” (Gary Chapman)
  • Én- idő- Gyakran hallom szülőktől, hogy vágynak rá, de nincs elég idő magukra, vagy ha mégis, akkor bűntudat övezi, amiért nem a gyermekkel töltik. A gyermeknek kiegyensúlyozott, érzelmileg elérhető szülőre van szüksége, és ez csakis akkor tud megvalósulni, ha a szülő is fel tud töltődni. Sokszor az is elég, ha kilépünk az adott közegből egy fél órára, és elmegyünk sétálni.

Végül, de nem utolsó sorban, az Istennel kettesben töltött időről sem feledkezzünk meg, amely olyan, mint egy nyomáscsökkentő kamra az élet stresszhelyzetei után. Imádságban el tudunk csendesedni, beszélgetni Istennel, elmondani gondolatainkat, azokat is, amelyeket talán senki másnak, hiszen Ő nem ítélkezik, nem büntet minket, csak hallgat, ezáltal lelkünk is megkönnyebbül.

Ezekkel a jótanácsokkal kívánunk mindenkinek sok erőt a cselekedetekhez és türelmet a várakozáshoz!

„Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé!” (Márk 6:31)

Nyitóképünk forrása: https://wmn.hu/wmn-life/48567-lassan-apro-leptekkel-egy-uj-elet-fele